|
ALAP
LÉGSZENNYEZETTSÉG FOGALMA ILLETVE BESZEREZHETŐSÉGE
Az
alap légszennyezettség tudományos igényű meghatározásának gyakorlata:
Az
alap légszennyezettség definícióját a 21/2001 K.r rendelet írja
elő./Kormány 21/2001.(II.14.) Korm. rendelete a levegő védelmével
kapcsolatos egyes szabályokról/.
Mivel
az alap légszennyezettség értékeit a rendelet melléklete a
szükséges részletességgel nem adja meg, ill. 2 évenkénti
frissítéséről nem intézkedik, célszerű a gyakorlatban előforduló főbb
esetekre , a rendeletből kiindulva, levegőkörnyezeti szakemberek
sokéves tapasztalatait néhány pontban összefoglalni
1
Az alap légszennyezettség megállapításánál kiindulópont a
21/2001 Kormány rendelet.
2
OLM állomások szűkebb körzetében az ott mért adatok éves
átlagértékét kell alkalmazni.
3
Amennyiben a mért adatokat közeli gépkocsi
forgalom, vagy közeli nagyobb forrás szennyezőhatása
befolyásolja , ezen direkt hatásoktól az adatokat mentesíteni kell.
A
fentiektől eltérő speciális esetekben az illetékes Felügyelőség terepmérést
írhat elő. Terepmérés időtartama több hónap, esetleg év, ez nehézséget
okozhat a tervezés és létrehozás határidejéne betartásánál. A fenti
probléma feloldását levegőkörnyezeti tapasztalattal rendelkező
szakemberek - figyelembe véve, hogy az ország területének csak
töredék részén van OLM mérőállomás és reprezentatív, több hónapig,
évig tartó terepen végzendő mérések költsége csillagászati összegekbe kerül
- a következőkben látják:
A
nyilvánvaló megoldás településekre városi alap légszennyezettség
térképek szerkesztése és ezek 2 évenkénti frissítése. Hasonló elvek
vonatkoznak a regionális alap légszennyezettség térképeinek
létrehozására is.
A
településeken végzett mérések adatai alapján sem készíthető
közvetlenül térkép, szükséges a mért értékekhez közeli,
gépkocsi forgalom szennyező hatásától való mentesítés ( Pl az
Erzsébet kőrúton mért több mg CO nem jellemző az egész kerületre és a
mellékutcákra, belső udvarokban ennek csak töredéke).
Az
alap légszennyezettség lényege a telepítendő forrás körzetében lévő
szomszédos forrásokból származó és több km2 területre
(városinál néhány km2, regionálisnál néhány
10, ill. 100 km2 – re) vonatkozó éves
átlagérték. Indokolt továbbá a mért és direkt hatástól
mentesített koncentráció adatoknak az egész településre való
interpolálása. Ehhez szükség van a hazánkban még mindig nem kellő
súllyal elfogadott emisszió kataszterek létrehozására.Emisszió kataszter bemutatása
Tudományos igénnyel a mért immisszió adatoknak külföldön már sok
évtizede ismert és a gyakorlatban alkalmazott egyetlen interpolációs
segédeszköze az emisszió
A
fentiek alapján a rendeletet figyelembevevő, azt a
levegőkörnyezeti tudomány lehetőségei szerint de a
gazdaságossági szempontokat sem elhanyagoló megoldás röviden
összefoglalva a Szükség van a városi és a regionális alap
légszennyezettség térképes formában való elkészítésére az OLM állomásoknál
mért adatok alapján, a mért adatoknak szükség szerint, a közeli
források direkt hatásától való mentesítésére, emisszió kataszterek
készítésére , majd az említett adatoknak ezen kataszterek
figyelembe vételével való interpolálására. Így szolgáltathatók a
felhasználók számára a rendelet által előírt alap
légszennyezettség adatok, viszonylag alacsony költségkihatás mellett.
Az alap
légszennyezettség (Baseline airpollution) fogalomkörét és
meghatározásának metodikáját a 21/2001. K.r, 17/2001.K.r, 14/2001
rendeletek határozzák meg. Megkülönböztetünk városi, és regionális
alap légszennyezettségi kategóriákat. A fenti kategóriák
beszerezhetőségét, meghatározásának metodikáját, az alábbiakban
részletezzük:
A
metodika felhasználását az Eu modellező központ is elfogadta a
Transmission-HNS modellünk számára http://pandora.meng.auth.gr/mds/showlong.php?id=48#d_30
A
városi alap légszennyezettség:
A
városi alap légszennyezettség értékek (urban baseline air pollution)
a fővárosra, 2006-ra állnak rendelkezésre.
Beszerezhetők NO2, SO2, CO, PM10, PM 2,5
szennyezőanyagokra a vizsgált terület közvetlen környezetét lefedő alap
légszennyezettség térképszelvény formájában, fajtánként 66.000 Ft netto
költségért.
A városi
alap légszennyezettség térképek a 2006. évi OLM adatok, továbbá
az ANTSZ sűrűbb hálózatban végzett korábbi mérései alapján készültek, a
mérőállomásokhoz közeli forgalom és a nagy szennyezőkibocsátók direkt
hatásától mentesítve. Az így készített városi alap légszennyezettség adatok
interpolálása a település teljes területére a hasonló szennyezőanyag
emisszió kataszterének figyelembe vételével történt.
 
A
fővároson kívül, más településekre hasonló alap légszennyezettség
térképek készítése, és adatok beszerezhetősége jóval bonyolultabb és
költségesebb, mivel szükség van az OLM adatokon kívül a település emisszió
kataszterének elkészítésére is.
Regionális alap légszennyezettség
:
Regionális alap légszennyezettség térképszelvények SO2, NO2,
PM 2,5 szennyezőanyagokra beszerezhetők a vizsgált terület
körzetére térképenként és szennyezőanyagonként netto 66.000 Ft összegért. A
térképek kétévenként frissítésre kerülnek. Készítésüknél kiindultunk az
ország aktuális emissziókataszterének felhasználásával az EMEP által
végzett modellszámításokból . A számítások eredményeit a hazai regionális
állomásokon végzett mérések éves átlagértékei alapján validáltuk
alap
légszennyezettség fokozatokban bemutatott térképkivágatai.
 
A felhasználók felé fokozatok
helyett természetesen numerikus koncentráció értékeket szolgáltatunk.
Alacsony
terheltségű területekre (kritérium az alábbi táblázatban ) új forrás
telepítéséhez a szomszédos forrásokból keletkező alap légszennyezettség
számítása meteorológiai modellel, OLM adatok hiányában.
Regionális
beépítetlen területekre az alábbi táblázat szerinti, a
szennyezőanyagnak a felső vizsgálati küszöb érték alatti terhelése esetén
lehet csak az alap légszennyezettséget meteorológiai modellezéssel
számítani*. Ezekre a területekre alap légszennyezettség térkép szelvényeket
előzetes megbízás alapján készítünk. Szükségesek hozzá az érintett
kistérség körzetében a már meglévő szennyező források
adatai, melyek az illetékes felügyelőségnél szerezhetők be,
továbbá kell a területre jellemző regionális alap
légszennyezettség mértéke ( lásd előző pont). A
TR1.1 modellel végezhető számítások alkalmasak a vizsgált
forráson kívüli, alap légszennyezettséget kialakító szennyező hatások
modellezésére, mely hatás természetesen a regionális alap
légszennyezettségre tevődik rá. Lehetséges továbbá a vizsgált
forrásnak a számított alapterheléshez való szuperponálódásának
számítása is, ( lásd az alábbi ábrákat)
15 x
15 km2 kistérségen az alábbiakban bemutatunk 1
tervezett magas és 6 szomszédos meglévő kis kibocsátású forrás
éves átlagban várható terhelő hatását a regionális
alaplégszennyezettség figyelembe vételével.
 
1.ábra. 6 szomszédos
forrásból származó éves átlagos szennyező hatás a tervezett forrás hatása
nélkül, regionális alap légszennyezettséggel együtt ( = a kistérség
meteorológiai modellel számított alap légszennyezettség)
2.ábra. A tervezett és a
meglévő szomszédos források együttes várható szennyező hatása a
regionális alap légszennyezettséggel együtt, éves átlag.
Megjegyzés:
modellezésen kizárólag meteorológiai, matematikai szimuláció értendő.
Mivel a természetes környezetben az éves átlagos légszennyeződés
kialakulásában a természeti erőforrások évi járása ( szél, napsugárzás,
léghőmérséklet, légnedvesség hatásai ), vesznek részt, az alap
légszennyezettségnek egy 1m x 1m x 3m kiterjedésű szélcsatornában végzett
fizikai modellezése természettudományi szempontból nem értékelhető.
* Légszennyezettségi
Agglomerációk és Zónák Típusai és Besorolásuk Kritériumai
(4/2002
(X.7.), 14/2001 (V.9.) 1.1 m., 17/2001 1.m., 21/2001
(II.14.) 3.m. ill. 7.§ (5) b.Korm.rendeletek)
Zóna tipusok
Besorolási
Légszennyező Anyagok
ug/m3
MÉrés
v.
4/2002.1.m.
Kritérium
Kén-dioxid
Nitrogén-dioxid
Szén-monoxid Szilárd,
PM10
Benzol MOdellezés:TR1.1
14/2001.4.m.
17/2001 3.§. 2 b.
A 21/2001 7.§ (5)
b.*
MÉ
B
Határértéket és Tűréshatárt
meghaladja
MÉ
Tűréshatár 1h=250+62,5
(24)
24h= 50+12,5(35)
14/2001
1.1m.
É=40+10
É=40+4
É=5+5
C Határérték
és Tűréshatár alatt
van
MÉ
Határérték
1h=250
1h=100(18) 1h=10000
14/2001 1.1.m.
24h=125(3)
24h=85
24h=5000
24h=50
24h=40
É=50
É=40
É=3000
É=40
É=5
D Felső
Vizsgálati Küszöb és Határérték között
van
MO,
MÉ
Felső
Küszöb Eü:24h=75(3) Eü
1h=70(18)
8h=3500
24h=30(7)
É=32
É=14
É=3,5
17/2001 1.
m.
ÖK:12
Ök: É=24
E Alsó
és Felső Vizsgálati Küszöb között
van
MO,MÉ
Alsó
Küszöb
Eü:24h=50(3)
Eü:1h=50(18)
8h=2500
24h=20(7)
17/2001 1.m.
Ök:É=8
É=26
É=10
É=2
Ök:É=19,
F Alsó Vizsgálati Küszöböt nem haladja
meg
MO
Rövidítések:
1h= 1 órás maximum, 8h= 8 órás maximum, 24h= 24 órás maximum, É= éves
átlag,
(
X ) = határérték túllépés megengedett évi száma, Eü=
egészségügyi, Ök= ökológiai
*Az
ország területét a légszennyezettség mértéke alapján a környezetvédelmi
és közegészségügyi hatóság javaslatának figyelembevételével
– külön jogszabály szerint – zónákba kell
sorolni. Agglomeráció mint különleges zóna, jelölhető ki a
250000
lakosnál nagyobb, koncentrált népességű területen, illetve olyan 250000
lakosú vagy annál kisebb népességű területen,
ahol
a népsűrűség 500 fő/km2, vagy annál nagyobb.
Alap
légszennyezettség Fogalmának és Meghatározásának
Történeti
áttekintése
Cégünk szakemberei ehhez hasonló vizsgálatokat már
többször végeztek. Először nagyobb településekre a 80-as évek elején, az
akkori Felügyelőségekkel igen jó együttműködésben (lásd 1.a 1.b 1.c ábra ),
majd Magyarországra 1986-ban (lásd 2.a 2.b ábrák), ezekután a Fővárosi
Önkormányzat megbízásából emisszió kataszter felmérések és az ANTSZ 2001
évi adatai alapján Budapestre 1999-2001 időszakra (lásd 3.a 3.b 3.c ábrák).
1.a ábra
1.b ábra
1.c ábra
  
2.a
ábra
2.b. ábra
 
21/2001
K.r.. :" A vizsgált légszennyező forrás környezetében kialakult, más
források által okozott, jogszabályban meghatározott időtartamra
vonatkoztatott átlagos légszennyezettség, amelyhez a vizsgált légszennyező
forrás kibocsátásának hatása hozzá adódik."
Részletezve: A háttér szennyezettség azon értéke, melyet a környezetvédelmi
hatóság állapít meg a rendelkezésre álló, illetve kiegészítőleg
szükségesnek tartott mérések (21/2001 K.r. 7§ (4) Mérési terv) adataiból
vagy meteorológiai modell számítások alapján. Mérését olyan pontoknál kell
végezni (17/2001.K.r. 3. Melléklet 1.b) pont), ahol a mikrokörnyezetnek a
mérést közvetlenül befolyásoló hatása már nem érvényesül, azaz városi
háttér (alap) szennyezettség esetén több km2, szmog monitoring min. 100
km2, ökológiai monitoring min. 1000 km2-nyi terület légszennyezettségét
jellemezi.
Ebből következik, hogy a korábbi időszakokban az újabb rendeletekkel nem
konform mérőhelyekről származó adatokat ( pl. mérő állomás a forgalmas
úttól 50 m-nél közelebb volt telepítve) mentesíteni kell a mikrokörnyezet mérést
befolyásoló hatásától, mielőtt az alap légszennyezettség meghatározására
kivánjuk felhasználni.
Modellezéssel történő meghatározásukra ill. területi megoszlásuk
részletezésére (14/2001, 4§ (2) pont), a hivatalos TRANSZMISSZIÓ 1.1 modell
alkalmas. A
A fentiek értelmében gyakorlati meghatározásuk a következő: A tervezett
forrás közvetlen hatásterületén mért rendelkezésre álló összes
reprezentatív levegőminőségi adat éves átlaga.
|
Alap légszennyezettség komponensei (=C4+C3+AC)
|
|
C1
|
=
|
C0
|
+
|
C4
|
+
|
C3
|
+
|
AC
|
|
monitor
mért koncentráció
|
|
mikro
környezeti impakt
|
|
regionális
háttér
|
|
5 km
sug. kör számított éves szennyező hatás
|
|
1,5 km
sug. kör számított éves többlet szennyező hatás
|
|
Mikro környezet hatásától való mentesítés
|
|
C0
|
=
|
C1
|
-
|
C4
|
-
|
C3
|
-
|
AC
|
|
számított
impakt
|
|
mért
|
|
mért
|
|
számított
|
|
számított
|
Budapest alap légszennyezettsége
Hatósági
döntéshozatal céljára készítették 2002-ben: Dr. Vámos Adrienn, Bobvos
János, Feketéné dr. Nárai Katalin és Dr. Titkos Ervin. A munkát
koordinálta: Dr. Szepesi Dezső.
Felhasználásra került a Fővárosi ÁNTSZ által 3 éves (1999-2001) időszakban
35 mérőállomásnál végzett levegő minőségi mérések adatai.
Mikrokörnyezeti befolyásoló hatás megállapítása terepbejárás és környezet
felmérés (lásd itt a Fogalomkör-ben "Budapesti levegőminőség-mérőhálózat
mikrokörnyezetének jellemzése"), gépjármű forgalom számlálás stb.
adatai alapján az MSZ 21 459/3, 7 algoritmus alkalmazásával, regresszió
számítás és lineáris interpolálás utján történt.
Adat értékelés metodikája: a több km2-re jellemző mértékadó alap
légszennyezettség a 21/2001 K.r. 7§. (4) pont, ill. a 17/2001 K.r.
Mellékletének 1.b) pont értelmében (részletek: www.levegokornyezet.hu,
fogalomkör, alaplégszennyezettség címszavaknál) került meghatározásra.
Fekete számok: A jelentős mikrokörnyezeti hatástól mentesített, több km2-re
jellemző 3 éves átlagértékek
Színes izogörbék: Ezek alapján, interpoláció segítségével a Főváros bármely
pontjára az alap légszennyezettség megállapítható.
Alap raszter: Közuti közlekedés NO2 emisszió katasztere vagy SO2 esetén az
ipari és lakossági fűtés emisszió katasztere.
Budapest nitrogén-dioxid, szén-monoxid és kén-dioxid alap
légszennyezettségi térkép szelvényeit az alábbi ábrák szemléltetik .
*Alap
légszennyezettségi értékek beszerezhetők a LKGSZ Bt.-nél Budapest
területére NO2, SO2, CO, PM10, PM 2,5 komponenesekre
több éves aktuális mérések alapján ill. az ország bármely pontjára 66 eFt
+ ÁFA költségért.
3.a ábra
3.b ábra
3.c ábra
  
Budapesti levegőminőség-mérőhálózat mikrokörnyezetének jellemzése
RIV (1-27) + Monitor (28-35)
hálózat 1999-2001. Készitette: Levegőkörnyezet-gazdálkodási Szaktanácsadó
Bt
|
Állo-
más
szám
|
Cím
|
Hon-nan
szív
|
Beszí-
vó ma- gassá-
ga,
m
|
Úttest
távol-sága,
m
|
Gépjár-
mű for- galom,
gjm/óra
|
Környező
épületek távolsága, m
|
Környező
épületek magassá-ga, m
|
Átszel-lőzött-ség
mér-téke
|
Mikrokör-nyezet
jel- lemzése
|
Mikro-
környe-zeti hatás %
|
|
1
|
I. Tárnok u. 9-11.
|
utca
|
2
|
3
|
174
|
15
|
8
|
gyenge
|
út kétoldalán épületsor
|
21
|
|
2
|
II. Szabadság út 29.
|
utca
|
3,5
|
13
|
720
|
25
|
9
|
közepes
|
előtte fasor
|
12
|
|
3
|
III. Viziorgona u. 2.
|
udvar
|
3,5
|
10
|
120
|
épületek távol vannak
|
3
– 30
|
jó
|
közeli kürtő hatása
|
16
|
|
4
|
IV. Pozsonyi u. 21-23.
|
utca
|
3
|
51
|
1620
|
85
|
12
– 16
|
jó
|
útmenti parko-sítás
|
4
|
|
5
|
V. Markó u. 18-20.
|
utca
|
2,5
|
9
|
48
|
22
|
12
– 16
|
gyenge
|
út kétoldalán épületsor
|
48
|
|
6
|
VI. Podmaniczky u. 24.
|
utca
|
3
|
3
|
2220
|
19
|
12
– 16
|
gyenge
|
út kétoldalán épületsor
|
54
|
|
7
|
VII. Erzsébet krt. 23.
|
utca
|
3
|
8
|
2400
|
27
|
9
– 12
|
jó
|
út kétoldalán épületsor
|
55
|
|
8
|
VIII. Baross u. 63-65.
|
utca
|
3
|
4
|
1620
|
21
|
3
– 6 – 9
|
közepes
|
út kétoldalán épületsor
|
30
|
|
9
|
VIII. Dugonics u. 17-21.
|
utca
|
4
|
5
|
120
|
13
|
12
|
gyenge
|
út kétoldalán épületsor
|
54
|
|
10
|
IX. Haller u. 7-9
|
utca
|
2
|
6
|
1260
|
25
|
20
|
közepes
|
út kétoldalán épületsor
|
42
|
|
11
|
IX. Friss u. 2.
|
utca
|
2
|
15
|
108
|
24
|
15
|
jó
|
egyedül álló panelházak
|
8
|
|
12
|
XI. Tétényi út 46-48.
|
utca
|
2
|
12
|
3300
|
30
|
8
|
jó
|
útszéli fasor
|
13
|
|
13
|
XII. Konkoly Th. u. 21.
|
utca
|
1,8
|
8
|
300
|
épületek távol vannak
|
4
|
jó
|
ritkásán lom-bos fák
|
8
|
|
14
|
XIII. Margit sziget
|
utca
|
2
|
64
|
48
|
19
|
4
|
közepes
|
cserjék és lom-bos fák
|
32
|
|
15
|
XIII. Váci út 172-174.
|
utca
|
6
|
7
|
5700
|
34
|
12
– 16
|
közepes
|
út kétoldalán épületsor
|
56
|
|
16
|
XIV. Thököly út 97-101.
|
utca
|
6
|
15
|
3360
|
32
|
12
|
jó
|
út kétoldalán épületsor
|
46
|
|
17
|
XV. Fő u. 70.
|
udvar
|
3
|
7
|
282
|
21
|
4
|
közepes
|
ritkásan lom-bos fák
|
33
|
|
18
|
XV. Száraznád u. 2.
|
tér
|
2
|
20
|
180
|
33
|
36
|
jó
|
keskeny ját-szótér az útig
|
21
|
|
19
|
XVI. Centenárium st. 22.
|
sétány
|
3
|
120
|
360
|
épületek távol vannak
|
9
|
gyenge
|
cserjék és fák, majd parkoló
|
7
|
|
20
|
XVII. Ferihegyi út 117.
|
udvar
|
2
|
20
|
780
|
33
|
4
|
közepes
|
ritkásan fák és útszéli fasor
|
22
|
|
21
|
XVIII. Gyömrői út 79-83.
|
utca
|
2
|
12
|
1063
|
12
|
4
– 8
|
jó
|
út kétoldalán épületsor
|
55
|
|
22
|
XIX. Arany J. u. 15-17.
|
udvar
|
2,2
|
17
|
114
|
26
|
4
|
gyenge
|
ritkásan lom-bos fák
|
10
|
|
23
|
XX. Török Flóris u. 89.
|
utca
|
3,5
|
6
|
216
|
27
|
16
– 20
|
jó
|
útszéli fasor
|
7
|
|
24
|
XXI. Mázoló u. 28.
|
kert
|
2
|
25
|
180
|
épületek távol vannak
|
4
|
jó
|
kertes házak
|
17
|
|
25
|
XXI. Karácsony S. u. 17.
|
sétány
|
2
|
50
|
600
|
20
|
4
– 8
|
jó
|
mérő és útest közt új épület
|
6
|
|
26
|
XXII. Bartók Béla u. 4.
|
utca
|
4
|
29
|
65
|
42
|
12
– 16
|
gyenge
|
ritkásan fák és útszéli fasor
|
33
|
|
27
|
XXII. Anna u. 8.
|
utca
|
4
|
7
|
360
|
13
|
8
– 12
|
közepes
|
ritkásan fák és útszéli fasor
|
17
|
|
|
|
|
|
|
|
Állo-
más
szám
|
Cím
|
Hon-nan
szív
|
Beszí-
vó ma- gassá-
ga,
m
|
Úttest
távol-sága,
m
|
Gépjár-
mű for- galom,
gjm/óra
|
Környező
épületek távolsága, m
|
Környező
épületek magassá-ga, m
|
Átszel-lőzött-ség
mér-téke
|
Mikrokör-nyezet
jel- lemzése
|
Mikro-
környe-zeti hatás %
|
|
28
|
III. Laborc u.
|
utca
|
4
|
5
|
30
|
épületek távol vannak
|
4
– 12
|
jó
|
útszéli fasor
|
31
|
|
29
|
Széna tér
|
utca
|
4
|
6
|
2880
|
35
|
18
– 24
|
gyenge
|
útszéli fasor
|
33
|
|
30
|
XXI. Déli u. Csepeli Kórház
|
udvar
|
4
|
3
|
60
|
40
|
12
– 16
|
közepes
|
Csepel Művek 400 m-re
|
4
|
|
31
|
VIII. Baross tér
|
utca
|
4
|
17
|
2940
|
36
|
12
– 16
|
közepes
|
terjedelmes térség
|
32
|
|
32
|
XI. Kosztolányi tér
|
utca
|
4
|
25
|
3480
|
59
|
15
– 21
|
jó
|
terjedelmes térség
|
35
|
|
33
|
V. Erzsébet tér
|
utca
|
4
|
13
|
2220
|
27
|
12
– 15
|
közepes
|
túloldalon házsor
|
19
|
|
34
|
X. Gergely u.
|
kert
|
4
|
32
|
270
|
68
|
30
|
jó
|
túloldalon panelházak
|
6
|
|
35
|
XIV. Illosvai tér
|
utca
|
4
|
16
|
600
|
48
|
4
- 8
|
jó
|
útszéli fasor,
|
|
|
